Anyám csendben elment .

Elbúcsúzott békében mindenkitől.

A kórházi ágyon, madárcsontú keze pihent,

Reszketve megfogtam,

csókkal illettem,

Másik kezemmel óvatosan lezártam

Szép barna szemét…

Az Örökség

Már egy hete itt hagytál,

Virágaid, melyeket kaptál

Még a vázában vannak,

Friss vízre várnak,

hogy tovább tartsanak.

Sajnos a növények Téged túléltek,

Te a földbe kerültél ,Ők díszítik emléked .

Néma most a lakásod,

Nem kopog a botod,

Csendesek az éjszakák ,

Szomorúak a nappalok .

Virágok a sírodon

Sírodra olyan virág került,

Melyet éltedben ismertél,

Tőled kaptam névnapomra.

Ujjongva vittem magammal haza

Érden a kertemben átültettem,

Egész télen védelmeztem. Mire virágot hozott volna,

Csak a könnyem hullt sírodra.

Most e rózsát kiásom

Hantodra ültetem

S hiszem, hogy gyökeret ver A jó földben.

Holtodban felismered, és utat talál a szívedhez